Autómentő tanácsok 1

Hogyan vezessünk ködben?

Autómentő tapasztalat, hogy bár hiába a szigorú sofőr felkészítés és a vizsga, mégis vannak olyan szituációk, amikor potenciálisan valószínűsíthető, hogy baj fog történni, mivel nincs meg a megfelelő tapasztalat. Ilyen például a ködben vezetés. Egy-egy hidegebb ködösebb nappal és éjszaka után megszaporodnak az autómentés ügyeleten a hívások száma, hiszen a ködben egymásra futás esetén előfordul, hogy 3-4 autó is egymásra csúszik. A ködben vezetésnek nincs egyértelmű technológiája, hiszen minden a köd mértékétől és a látási viszonyoktól is függ, illetve a jól vagy rosszul megválasztott sebességtől. Ezért főbb vonalakban írjuk le a tapasztaltakat és a főbb tudnivalókat, hogyan vezessünk ködben?
Ha röviden kellene fogalmazni: sehogy. Persze a kényszer nagy úr, és van hogy ködben is el kell indulni. A ködben vezetésnek is megvan a maga varázsa, amikor az ember megérkezett épségben akkor a nagy fellélegzés, és az öröm, hogy nem történt baj.

A köd általában akkor képződik, amikor késő este vagy hajnalban a talaj fölött kialakul egy felhő, azaz a lehűlt talaj fölé meleg és párás levegő érkezik. Ez a párás levegő egyébként a talajra is kicsapódik, ha elég hideg van akkor meg is dermed, tehát a köd a csúszós úttal is párosul. Főleg ősszel ehhez az elegyhez hozzá jönnek még a nedves falevelek, amelyek így együtt csúszós nyálkás trutymót generál, amelyet nagyobb sebességgel ráhajtva olyan érzés lesz mintha jégen csúsznánk..
A ködben a távolság csalókává válik, hiszen nem érzékeljük a sebességet olyan jól mint amikor kilométerekre ellátni, és az autó helyzetét is nehezebb érzékelni, hiszen nem látunk elég messze, nincs mihez viszonyítani. A ködben elvileg olyan sebességgel kell vezetni, hogy a felbukkanó akadály előtt még biztonságosan meg tudjunk állni. Tele van a net olyan filmekkel amikor a ködben egymásra torlódott és egymásba rohant autókba újabb és újabb autók csapódnak bele a ködből felbukkanva. Ez mind annak a jele, hogy nem vezettek az útviszonyoknak megfelelően. Az ideális az lenne, ha túl sűrű ködben leparkolnánk lehetőleg az úttesten kívül és nem közlekednénk tovább. Ha viszont mindenképpen haladnunk kell, akkor a ködlámpát felkapcsolva, és nagyon lassan haladjunk, a felezővonalhoz vagy az úttest széléhez igazodva.

A fenti videót nézve jól láthatjuk, hogy mennyire gyorsan mennek, és a felbukkanó útburkolati jeleket nézve milyen kevés időnk marad a fékre taposás után a megállásig. Ha jól választották volna meg a sebességet akkor nem kellett volna belefutni az álló járműbe.

A haladási sebesség függvénye, hogy mekkora szabad útfelületet látunk magunk előtt hiszen a sebességgel együtt nő a féktávolág is. Ezért ködben a helyes sebességet kell megválasztani. Más összetevőn nem tudunk módosítani, hiszen hiába világítunk jobban, attól nem fogunk messzebb látni. 50km/ órás sebességgel haladás esetén 0,6mp reakció időt figyelembe véve (észrevesszük az akadályt (észlelés) az agyunk feldolgozza, hogy mit kell csinálnunk: megnyomjuk a pedált (cselekvés) ez nagyon jó reflexnél kb: 0,6 mp) közel 20 méter alatt állunk meg. Ha fáradtak vagyunk, vagy romlanak a reflexeink (régóta vezetünk, vagy megszokjuk az egyenletes tempót) akkor már 30 méterre emelkedik a távolság mire megállunk. Ködben tehát úgy kell haladnunk, amekkora útszakaszt még tisztán látunk magunk előtt, azon a távolságon biztonságosan meg tudjunk állni. Ez a távolság pedig főleg sűrű ködnél néha 10-15méter, amelyet akkor látunk be megfelelően, ha lépésben haladunk.
A köd váratlanuk is meglephet, hiszen a hidakon, átjárókban, mocsaras részek felett, illetve tavak, vizes helyek környékén ahol hamarabb kialakul a nagy víztartalmú párás levegő, könnyebben kialakul a köd is, amelyik szélcsendben egyhelyben marad. Ez a párás ködöt azután csak a belefutó autók kavarják fel, sokszor még azt a kevés látóteret is elvéve ami odáig megvolt.

Mit ne tegyünk?

Ködben használjuk a ködlámpát, de semmi esetre sem kapcsoljunk reflektort, ugyanis a ködben lévő vízrészecskék milliófelé szórják a fényt, egy nagy ragyogó és elvakító tejes derengést létrehozva ezzel. Ezáltal mi sem fogunk sokkal többet látni, hiszen a reflektor a saját arcunkba sugározza vissza a fényt, másrészt a szembejövő sem fogja díjazni, ha végképp semmit sem lát, hiszen a köd a fényt szétszórja.

A zsíros, koszos szélvédő egyébként ugyanezeket a tüneteket produkálja a szélvédőnkre érkező fényt szétszórja, és elvakítja a sofőrt, olyan mintha mesterséges ködbe érkeztünk volna… A mesterséges vízlepergető anyagok, nano vízlepergető, a szélvédőre került políranyag, szilikon, stb. is módosítja a beeső fényt és ragyogást hoz létre a szélvédőn, ezért ha tudjuk, hogy fogunk ködben vezetni, vagy ködös az idő akkor csak gondosan megtisztított szélvédővel induljunk neki. Mindenkinek balesetmentes közlekedést kívánunk!