Hogyan vezessünk ködben?
Tapasztalat, hogy bár hiába a szigorú sofőr felkészítés és a vizsga, mégis vannak olyan szituációk, amikor potenciálisan valószínűsíthető, hogy baj fog történni. Az ok, hogy nincs meg a megfelelő vezetői tapasztalat, rutin. Ilyen például a ködben vezetés.
Egy-egy hidegebb ködösebb nappal és éjszaka után megszaporodnak az autómentés ügyeleten a hívások száma. Hiszen a ködben egymásra futás esetén előfordul, hogy 3-4 autó is egymásra csúszik.
A ködben vezetésnek nincs egyértelmű technológiája, hiszen minden a köd mértékétől és a látási viszonyoktól is függ, illetve a jól vagy rosszul megválasztott sebességtől.
Ezért főbb vonalakban írjuk le a tapasztaltakat és a főbb tudnivalókat, hogyan vezessünk ködben?
Ha röviden kellene fogalmazni: sehogy. Persze a kényszer nagy úr, és van hogy ködben is el kell indulni. A ködben vezetésnek is megvan a maga varázsa, amikor az ember megérkezett épségben akkor a nagy fellélegzés, és az öröm, hogy nem történt baj.
A köd általában akkor képződik, amikor késő este vagy hajnalban a talaj fölött kialakul egy felhő, azaz a lehűlt talaj fölé meleg és párás levegő érkezik.
Ez a párás levegő egyébként a talajra is kicsapódik, ha elég hideg van akkor meg is dermed, tehát a köd a csúszós úttal is párosul.
Főleg ősszel ehhez az elegyhez hozzá jönnek még a nedves falevelek, amelyek így együtt csúszós nyálkás trutymót generál, amelyet nagyobb sebességgel ráhajtva olyan érzés lesz mintha jégen csúsznánk..
A ködben a távolság csalókává válik, hiszen nem érzékeljük a sebességet olyan jól mint amikor kilométerekre ellátni.
Az autó helyzetét is nehezebb érzékelni, hiszen nem látunk elég messze, nincs mihez viszonyítani.
A ködben elvileg olyan sebességgel kell vezetni, hogy a felbukkanó akadály előtt még biztonságosan meg tudjunk állni. Tele van a net olyan filmekkel amikor a ködben egymásra torlódott és egymásba rohant autókba újabb és újabb autók csapódnak bele a ködből felbukkanva.
Ez mind annak a jele, hogy nem vezettek az útviszonyoknak megfelelően. Az ideális az lenne, ha túl sűrű ködben leparkolnánk lehetőleg az úttesten kívül és nem közlekednénk tovább.
Ha viszont mindenképpen haladnunk kell, akkor a ködlámpát felkapcsolva, és nagyon lassan haladjunk, a felezővonalhoz vagy az úttest széléhez igazodva.
Ha a Youtuben nézzük a ködben egymásba csapódó autókat láthatjuk, hogy mennyire gyorsan mennek. A felbukkanó útburkolati jeleket nézve milyen kevés időnk marad a fékre taposás után a megállásig.
Ha jól választották volna meg a sebességet akkor nem kellett volna belefutni az álló járműbe.
A haladási sebesség függvénye, hogy mekkora szabad útfelületet látunk magunk előtt hiszen a sebességgel együtt nő a fék távolság is. Ezért ködben a helyes sebességet kell megválasztani.
Más összetevőn nem tudunk módosítani, hiszen hiába világítunk jobban, attól nem fogunk messzebb látni. 50km/ órás sebességgel haladás esetén 0,6mp reakció időt figyelembe véve (észrevesszük az akadályt (észlelés) az agyunk feldolgozza, hogy mit kell csinálnunk. Megnyomjuk a pedált (cselekvés) ez nagyon jó reflexnél kb: 0,6 mp) közel 20 méter alatt állunk meg. Ha fáradtak vagyunk, vagy romlanak a reflexeink (régóta vezetünk, vagy megszokjuk az egyenletes tempót) akkor már 30 méterre emelkedik a távolság mire megállunk.
Ködben tehát úgy kell haladnunk, amekkora útszakaszt még tisztán látunk magunk előtt, azon a távolságon biztonságosan meg tudjunk állni.
Ez a távolság pedig főleg sűrű ködnél néha 10-15méter, amelyet akkor látunk be megfelelően, ha lépésben haladunk.
A köd váratlanul is meglephet, hiszen a hidakon, átjárókban, mocsaras részek felett, illetve tavak, vizes helyek környékén hamarabb kialakul. A nagy víztartalmú párás levegő összegyűlik és könnyebben kialakul a köd is, amelyik szélcsendben egy helyben marad.
Ez a párás ködöt azután csak a belefutó autók kavarják fel, sokszor még azt a kevés látóteret is elvéve ami odáig megvolt.
Mit ne tegyünk?
Ködben használjuk a ködlámpát, de semmi esetre sem kapcsoljunk reflektort. Ugyanis a ködben lévő vízrészecskék milliófelé szórják a fényt, egy nagy ragyogó és elvakító tejes derengést létrehozva ezzel. Ezáltal mi sem fogunk sokkal többet látni, hiszen a reflektor a saját arcunkba sugározza vissza a fényt.
Másrészt a szembejövő sem fogja díjazni, ha végképp semmit sem lát, hiszen a köd a fényt szétszórja.
A zsíros, koszos szélvédő egyébként ugyanezeket a tüneteket produkálja.
A szélvédőnkre érkező fényt szétszórja, és elvakítja a sofőrt, olyan mintha mesterséges ködbe érkeztünk volna… A mesterséges vízlepergető anyagok, nano vízlepergető, a szélvédőre került políranyag, szilikon, stb. is módosítja a beeső fényt. Ragyogást hoz létre a szélvédőn, ezért ha tudjuk, hogy fogunk ködben vezetni, vagy ködös az idő akkor csak gondosan megtisztított szélvédővel induljunk neki.
Mindenkinek balesetmentes közlekedést kívánunk!